LOVASTERÁPIA
A lovasterápia a ló által kísért, támogatott gyógyító-fejlesztő eljárások gyűjtőneve, valójában több egymáshoz kapcsolódó, mégis önálló terápiás ágat foglal magában, melyek különböznek specifikus célkitűzéseikben, a terapeuta alapképzettségében és abban, hogy a ló mely tulajdonságait használja elsősorban a terápiás folyamatban.
A lovasterápiát négy ágra szokás bontani:
1. hippoterápia, mely a ló háromdimenziós mozgását használja mozgássérültek habilitációjában és rehabilitációjában.
2. gyógypedagógiai lovaglás és lovastorna, amely értelmileg sérültek illetve tanulásban akadályozottak terápiás célú lovagoltatása.
3. lovas pszichoterápia, amelynek feladata pszichés zavarok ló által támogatott, facilitált kezelése.
4. parasport, amely fogyatékkal élők sport célú lovaglása.
Alábbiakban a lovas pszichoterápia kerül részletesebb bemutatásra.
A ló assziszált pszichoterápia
A ló asszisztált pszichoterápia a ló – páciens - terapeuta háromszögében zajlik, melyben a ló, mint koterapeuta, facilitálja a terápiás folyamatot:
1. hamar megtöri a védekezési mechanizmusokat („jégtörő funkció”)
2. a klienst egy nem-fenyegető modorban ösztönzi kihívásra
3. a ló egy elfogadó, őszinte társ (megkérdőjelezhetetlenül hiteles)
4. motiváló tanulási légkört teremt
5. terápiás kapcsolatot épít, természeténél fogva kíváncsi, kezdeményező
6. azonnali ok-okozati helyzetet alakít ki, közvetlen visszajelzést ad
7. csökkenti a reménytelenség érzetét (erőt, biztonságot sugároz)
8. megfogja és megtartja a figyelmet
9. erősíti az ént és az önkontroll érzetét
10. fejleszti a szociális készségeket
|
|
A ló asszisztált pszichoterápia alkalmas a legtöbb pszichiátriai betegség kezelésére, így affektív, depresszív kórképek, szorongásos zavarok, személyiség- és viselkedészavarok, szenvedélybetegek terápiájában is eredményesen használható. Schizofrének kezelésében is sikeresen alkalmazott kiegészítő terápiás forma, az akut pszichotikus fázisokat kivéve. Gyermek pszichopatológia területén a lovas pszichoterápia nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavarok, magatartászavarok, autisták, hiperaktív és figyelemzavarral küzdő, valamint kötődési zavaros gyerekek terápiájában.
A lovas terápia megkezdése előtt természetesen mérlegelni kell az indikációkat és kontraindikációkat és mindenképpen az egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi javaslatot kell kérni.
A lovas pszichoterápiához, más lovas terápiás formákhoz hasonlóan, képzett terapeuta (itt: módszer specifikusan képzett pszichológus), képzett terápiás ló, valamint nyugodt és biztonságos környezet szükséges.
A terápia során a terapeuta a paciens lóval való kapcsolatában és a lóval megélt helyzetek során megjelenő élményanyaggal dolgozik. A ló hűen tükrözi gondozója, lovasa lelkiállapotát és annak legfinomabb rezdüléseire azonnal reagál. A lovak által nyújtott „tükör” jól használható mind a problémák feltérképezése, „megjelenítése”, valamint a terápia során bekövetkező változás megerősítéseként egyaránt.
A paciens problémájától és életkorától függően, a terápia során megjelenő élményanyag különböző módokon kerülhet feldolgozásra, rajzos, verbális, írásos vagy akár dramatikus módon.
A ló asszisztált pszichoterápia alkalmazható önmagában vagy más módszerekkel kombinálva, feltáró, tüneti vagy önismereti céllal, a célkitűzéshez illeszkedő rövid, hosszú vagy epizodikus lefolyással.
A terapeuta számára rendelkezésre álló eszköztár széles, különböző „meghívó” helyzetekben dolgozhat a pacienssel: a lovak megfigyelésén, egymás közötti illetve az emberrel való kommunikációjuk páciens általi értelmezésétől, a lovakkal való közvetlen kontaktus felvételén át, amely történhet ápolásuk közben vagy körkarámos helyzetben, a lovon való munkáig (vezetés, futószárazás, önálló lovaglás).
A terápia egyaránt történhet egyéni vagy csoportos formában, a problémához és a célkitűzéshez illeszkedő módon.
A lovaglás nyújtotta pozitív fizikai hatásokon túl, mint amilyen az izomerő fokozódása, a koordináció és a reflexek javulása, az átgondolt és összehangolt cselekvés, a görcsösség csökkenése, a légzés és keringés javulása, a lovas pszichoterápia számára a lovaglás pszichológiai és szociális hatásai kiemelten fontosak. Ezek a következők:
Önbizalom növekedése
A lovakkal való munka során a közvetlen visszajelzések által kísért személyes fejlődés megtapasztalásával a kliens önbizalma fokozatosan nő. A lovaglás során leküzdött nehézségek, a foglalkozások során kitűzött célok elérése a teljesítmény érzését és komoly sikerélményt jelentenek.
Harmónia és nyugalom
A lovak közelsége, az ápolásuk során velük kialakított testi kontaktus, testük melegének érzése a legtöbb emberre nyugtatólag hat, oldja a belső feszültséget.
Feltétel nélküli elfogadás megélése
Több pszichiátriai betegség gyökere a másik emberhez való alapvető bizalom és a kapcsolatokban megélt biztonság érzés sérülése. Az ilyen típusú sérülések korrekciójában nagy szerepet játszhat a ló által „felkínált” elfogadó, megbízható kapcsolat megélése. Gyakran ez az első lépés az emberekkel való kapcsolat korrekciójához.
Érzelmek kontrollálása, önkontroll
A paciens hamar megtanulja, hogy egy “rendezetlen”, kontrollálatlan lovas “rendezetlen” lovat is jelent egyben. A paciensnek először meg kell tanulnia saját érzelmeit kontrollálni, hogy képessé váljék önmagán keresztül lova felett kontrollt gyakorolni.
Asszertivitás
A lovakkal való munka során fejlődik a hatékony önérvényesítés képessége. A lóval való kapcsolat kialakítása során a paciens megtapasztalja milyen az a viselkedésforma, amellyel céljait képes elérni, és mely viselkedésformák nem alkalmasak rá. A lovakkal sem a passzív visszahúzódás, sem az agresszió nem vezet eredményre.
Megküzdés
A lóval testi erejéből és ösztönlény voltából adódóan meg kell küzdeni a szó szoros és pszichológiai értelmében is a kontrollért. Az ismétlődő érdekellentéteken és a helyzetek megoldásán keresztül olyan tanulási folyamat jön létre, amely az élet más területeire is átvihető adaptív megküzdési módokkal vértez fel.
Az élete feletti kontroll érzése
A paciens egyre inkább kontroll alatt érzi saját életét azzal párhuzamosan, ahogyan kialakul benne a képesség arra, hogy befolyást gyakaoroljon a lóra.
Optimális kockázatvállalás
A lovaglás nem veszélytelen sport. A lovas a tanulás során megélheti a félelmet, a kockázatot és megtapasztalja saját határait, fejlődik az ésszerű kockázatvállalás képessége.
Figyelem összpontosítása
A ló hívja és megtartja a figyelmet. A lovaglás során párhuzamosan több dologra kell figyelni és reagálni és ezeket össze is kell tudni rendezni.
Türelem
A türelem elengedhetetlenül fontos az összehangolt munkához ló és lovas között. A lovasnak meg kell tanulnia türelmesnek lenni, mialatt megpróbálja befolyásolni a lovat, hiszen a ló is saját gondolatvilággal rendelkezik.
Empátia
A lovak nagy figyelmet és törődést igényelnek. A lovasokban először érdeklődés alakul ki a lovak iránt, ami a későbbiekben gondoskodássá alakul át. Így a lovas megtanulhatja saját szükségleteinek háttérbe szorítását, a másik fél igényeinek észlelését, figyelembevételét.
Felelősség
A lovak körüli munkák, a lovak ápolása, gondozása, az értük vállalt felelősség hozzájárul a felelős, felnőtt, egészséges személyiség kialakulásához.
Külvilág iránti érdeklődés növekedése
Az életmódjuk és betegségük következtében “bezárkózott” emberek részére a világ beszűkül. A lovaglás növeli az érdeklődést a külvilág iránt, s így lehetőség nyílik a világ lóhátról történő ismételt “felfedezésére”.
Örömforrás, hajtóerő
A lovaglás örömteli tevékenység. A lovasok minden alkalommal, izgalommal és örömteli várakozással érkeznek a lovardába, és feltöltődve távoznak onnan. Ez az öröm általában a foglalkozások közötti „akadályok” teljesítéséhez is hajtóerőt jelent.
A lovaspszichoterápia eszköztára nagyon jól használható a terápiás célokon túl önismereti és személyiségfejlesztő célra, melyre igény szerint egyéni vagy kiscsoportos formában van lehetőség.